A szórványban élő közösség megtartó erejét ünnepelték Algyógyon

Kun Kocsárd egykori Hunyad megyei főispán, művelődéspolitikus, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alapítója és tiszteletbeli elnöke mellszobrát avatták fel vasárnap, a magyar szórvány napján az erdélyi Algyógyon.

A magyar szórvány napján, ünnepi istentisztelet keretében avatták fel gróf Kun Kocsárd mellszobrát az algyógyi református templomban. Az alkalmon a hitből fakadó békesség, a megújult közösségi terek és a szórványban élő magyarság összetartozásának fontossága állt a középpontban.


Leleplezték gróf Kun Kocsárd Hunyad megyei főispán szobrát az algyógyi református templomban 2026. november 15-én, a magyar szórvány napján. Az ünnepi istentiszteleten Kolumbán Vilmos József püspök az Ész 34,25-31 alapján hirdette az igét. Prédikációjában hangsúlyozta, hogy Isten a veszteségek közepette olyan békességet ígér és ad, amely képes megtartani a hívő embert a legsúlyosabb bizonytalanságok, veszteségek és a legnehezebb történelmi idők közepette is. A próféta szavai egy olyan rendkívül nehéz történelmi helyzetben hangzottak el, amikor Isten népe a lehetőség szerinti legnagyobb megpróbáltatásokkal, háborúkkal és pusztulásokkal nézett szembe.

A püspök elmondta, a választott nép esetében a nehézségek és a háborúk hátterében az állt, hogy az emberek nem tartották meg Isten törvényét, helyette emberi rendelkezésekre és törvényekre hagyatkoztak. Amikor az ember a saját kezébe veszi sorsát Isten útmutatása nélkül, ott benne van a bukás és a pusztulás lehetősége. Isten azonban nem haragvó és kegyetlen istenség, aki pusztán büntetni akar, hanem az a kegyelmes Isten, aki megengedi ugyan a nép fogságba kerülését vagy a megpróbáltatásokat a tévutak miatt, de utána egybegyűjti őket, és új szövetséget, békességet köt velük.

Kolumbán Vilmos József kiemelte, az ember természetes módon aggódik a jövőjéért, a gyermekeiért, a családjáért és a megélhetéséért. Az ige üzenete azonban arra tanít, hogy a jövőnk csak akkor lehet igazán biztos és áldott, ha a terveinket és a jövőnk alakítását Isten akaratára bízzuk, és az Ő törvényeit tartjuk szem előtt.


Tussay Szilárd, az Erdélyi Református Egyházkerület Ifjúsági Szövetségének volt ügyvezető elnöke beszédében felelevenítette a 2022-ben Gyulafehérváron tartott Magyar Református Egység Napját, amikor 10 megújult templomot, köztük az algyógyi ifjúsági központot, valamint az udvarán található körtemplomot és az 1930-ban épült református templomot is felavatták. Ezek a munkálatok azt mutatják, hogy a közösség képes az összefogásra, az építkezésre és a megújulásra, ha van hit és elszántság. A szoborról elmondta, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésnapján a gyülekezet a szoborállítással olyan ember előtt tiszteleg, aki életével mutatta meg, mit jelent tenni az ottani vidékért és közösségért. A volt ifjúsági vezető szerint a mostani szoboravatás az eddigi munka megkoronázása.

„Kun Kocsárd szobra most a helyére kerül a templomban. A megújult falak között látható helyet kap annak az embernek az emléke, aki a maga idejében ugyancsak épített, támogatott és az utána következő nemzedékekre gondolt.” – fogalmazott. Megköszönte Aknai Szilárd gondnok házigazdai szolgálatát, majd az örökségből fakadó felelősségre is felhívta a figyelmet, felidézve, hogy Kun Kocsárd számára a református egyház, az oktatás és a magyar közösség ügye személyes ügy volt, ahogyan Bethlen Gábor számára is. Támogatta a szászvárosi református kollégiumot, az algyógyi templomot és az iskola létrejöttét.


Felhívta a figyelmet, hogy a szórványban különösen fontos az egymás iránti felelősség. A szórványról gyakran számokban beszélnek: hány gyerek van a magyar iskolában, hány ember a templomban, holott a számok mögött emberek vannak. Szülők, akik többletutat vállalnak a magyar iskoláért, több települést kiszolgáló lelkészek, a templom kulcsát őrző gondnok. Köszönetet mondott a Hunyad megyei magyarságnak a kitartásért, a máshonnan érkezetteket pedig arra kérte: térjenek vissza Algyógyra, maradjanak kapcsolatban az ottani közösséggel, figyeljenek arra, mire van szükségük. Algyógy ugyanis találkozási hely, ahol az összetartozás megtapasztalható – húzta alá. „Kun Kocsárd szobra emlékeztessen bennünket arra, hogy mindannyiunknak van valamije, ami a közösség javára fordítható.” – zárta beszédét Tussay Szilárd.


A templomban leleplezett mellszobor 2019. májusában került elő az Erdélyi Református Egyházkerület kolozsvári, Magyar utca 1. szám alatti épületének padlásáról. A két mellszobor közül az egyik Diódváraljai Miksa Zsuzsannát, a másik gróf Kun Kocsárdot ábrázolja, mindketten az EMKE patrónusai voltak. Valószínű a közeli EMKE-palotából kerültek át a gipszszobrok, amelyeket feltehetően Székely Károly vásárhelyi születésű szobrász készített 1912-ben. Diódváraljai Miksa Zsuzsanna szobrának a bronz változata a nagyenyedi vártemplom udvarán van, a Kun Kocsárdé a szászvárosi Kun Kollégiumnál volt, onnan került a szászvárosi templomba.


A szobrokat Manasses-Almássy Botond kolozsvári restaurátor állította helyre 2020 novemberében az egyházkerület költségén.

A mellszobrot Kolumbán Vilmos József püspök, Rátoni Csaba Hunyad megyei esperes és Aknai Szilárd gondnok leplezte le.


Forrás: reformatus.ro