Isten bocsássa meg nekem, de a kíváncsiság nem hagyott nyugodni, s az AI magyar megfelelőjét az MI-t, vagyis a mesterséges intelligenciát kérdeztem meg már több okból kifolyólag is. Meg kell mondjam, tökéletes, hasznos infókkal igazított el a különféle műszaki, technikai és eljárásbeli kérdésekben is. Például az MI-nek köszönhetően mindent tudok az elektromos-hálózat- bővítés igénylésének részleteiről, szép logikus sorrendbe állítva az egymást követő lépéseket, a teendőket.
 
A siker megszédített, na mondom, kipróbálom, hátha az MI, az álhírek és a valóság között is rendet vág, ezért a podcastok és a platformok állításairól, is megkérdeztem.
 
Nos, nem akarom, mint rétestésztát nyújtani mondandómat, röviden csak egy kis történetet osztanék meg az ezen a területen szerzett MI-s tapasztalatommal kapcsolatban.
 
Legkisebb unokám két éves volt augusztusban, s a születésnapjára vettem neki egy „Beszélő Kutyát”. Eleinte nagyokat nevetett a kicsi fiú, amikor a kutya „visszamondta” a szavait. Tetszett neki nagyon. Forgatta, nézegette, de azért gyanakodott is.
 
Aztán gondolt egyet, mert talán megunta az ismétléseket, kérdéseket tett fel a Kutyának.
 
Először kedvesen, azután határozottan, majd mérgesen. Miután tizedszerre sem válaszolt érdemben a Kutya, csak ismételt:
 
Te hülye vagy! Nem beszélgetek veled tovább! –mondta a Kétéves és elhajította a „Beszélő Kutyát”.