150 ÉVE SZENTELTÉK FEL A TÚLÉLÉS BÁSTYÁJÁT, A CSÍKSOMYÓI KEGYTEMPLOMOT
1804-1834 közt épült Schmidt Konstantin marosvásárhelyi építész tervei alapján, barokk stílusban. 1834-től további kis volumenű munkálatok következtek, majd a templom 1876-ban nyerte el jelenlegi formáját. 1876. augusztus 20-án szentelte fel Fogarassy Mihály gyulafehérvári püspök.
A templom ékessége és kincse a csodatevő Szűzanya szobor, amelyet a templom főoltárán helyeztek el. A hársfából készült Szűzanya szobor úgy tartja ölében a kis Jézust, amint azt a Jelenések Könyvében a „Napba öltözött Asszony” teszi.
A festett és aranyozott szobrot valószínűleg a XVI. században egyetlen hársfa törzséből faragta ki alkotója, amely 2,27 méteres magasságával a világ legnagyobb fogadalmi szobra.
A kegytemplom egyik igen jelképes felszent bútora a szenvedő Jézus oltára. Az oltárkép a vállán keresztet hordozó Jézust ábrázolja. A keresztre rá vannak írva az emberiség bűnei. Jelzi, hogy Jézus a bűnök miatt hordozta a keresztet és szenvedésével, kereszthalálával megváltotta az emberiséget. Izaiás próféta 700 évvel Krisztus előtt megjövendélte, hogy Krisztus, amikor eljön, az emberek bűneinek kiengesztelésére fog szenvedni és meghalni. (Iz. 53, 4-5,)
Témájánál fogva ezt az oltárképet nagyon szeretik az emberek. Sokszor, hosszasan elidőznek imádkozva a szent kép előtt. Sajnos, az idők folyamán elszennyeződött a kép, s bár szakemberrel restauráltatták, halványan látszik a kereszten a felirat.
Kevélység, Fösvénység, Bujaság, Irígység, Torkosság. Rágalmazás, Vakmerő itélet, Szerencsétlen házasság. Harag, Jóra való restség, Akarattal való gyilkosság, Természet ellen való bűn, Szegényeknek, Árváknak és Özvegyeknek nyomorgatása, Szolgáknak és Munkásoknak bérek megtagadása. Hazugság, Tolvajság, Bálványozás, Káromkodás, Átkozódás, Botránkoztatás.
Rendkívüli építéstechnikai alkotás található a kegytemplom hajójának bolthajtása felépítésében: Fából van megalkotva, gipsz vakolattal alul-felül bevonva. Erős József kézdivásárhelyi ácsmester műve. A templomhajó hossza 40 m, szélessége 22 m., magassága 18 m. Felmerült a kérdés, hogyan oldják meg a mennyezet szilárdságát, biztonságát anélkül, hogy a templom hajójába oszlopokat ne állítsanak föl? Ezt a kérdést oldotta meg Erős József ácsmester azzal, hogy fából alkotta meg a mennyezet bordázatát. Így a belső tér teljes terjedelmében kitáruló, zavartalan. Kérdés: hogyan viseli el a földrengést ez a mennyezet? Több esetben volt már földrengés a felépítés óta. Maga a mennyezet egyben mozgott és csak a szélein keletkezett törés, amit könnyűszerrel restauráltak az esemény után. Semmi esetre sem omlott be a fából összeállított bordázat. Remélhetőleg, még sokáig el fog tartani.
Földrengés volt 1940 év őszén. Ez nagyon megviselte a kegytemplom falait. A két torony közötti falon méteres nagyságú repedés keletkezett. Azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy a két torony szétesik egy újabb földrengés esetén. A ferences atyák az egész országra kiterjedő gyűjtést rendeztek a templom általános restaurálására. 1942-ben el is végezték a nagy munkálatot, amely a következőkből állt: A két tornyot külön-külön vasbeton gyűrűvel övezték körül. Ezzel összekapcsolva az egész épületet, a hajót és a szentélyt ugyancsak vasbeton gyűrűbe foglalták. Ezt pedig két helyen: Fent a fedélszék tetején és a közép részen.
A kegytemplom restaurálásának következményeképpen újra vakolták az egész épületet kívülről, különleges nemesvakolattal, amelyet azóta sem kellett újra vakolni, vagy meszelni. Ugyanezen vakolattal van ellátva a kolostor első oldala is. Még egy említésre méltó kivitelezése van a vakolatnak: fehér cementből készítették és Mária-üveg lapocskákat kevertek közéje, amely napsütésben ékesen csillog.
Van még egy falba rejtett történelem. Volt egy sima, lapos kő, amelyen ez a bevésett felírás állt: CC 1208. XVIII. századi történetírók emlegetik ezt a követ: P. Györffy Pál látta, (1730). P. Lostejner Leonárd átveszi tőle a tudósítást. Ez a feliratos kő sokáig látható helyen volt. Történt, hogy a kolostor átépítése folyamán kőműves mesterek beépítették az épület falába, ismeretlen helyre. Most már nem lehet megtalálni, hogy ismét felszínre kerüljön. Ez a tényállás. Jön a találgatás: Mit jelez ez a felírás? Honnan került ide, a csíki konvent tulajdonába?
Conventus Cisterciensium? Vagy Conventus Cikiensis?
P. Benedek Fidél Csíksomlyó (Tanulmányok) könyvében ad helyet e találgatásoknak. (163.oldal.) Ciszterciták ebben az időben nem tartózkodtak Erdélyben. Volt egy másik testület, Ispotályos János lovagok, (Johanniták) akik a rend fenntartására arra fele is léteztek. Így a Hargitán is teljesíthettek szolgálatot és őket jelezné ez a felírat: CC Commendatura Crucigerorum 1208. A sejtés szerint a Hargitáról került át a kő a nagysomlyói Kővárba, onnan meg később a ferencesek kolostorába.
Még egy passzus a kövekről: Látható a somlyói ferences kolostor folyosóján két nagyméretű faragott kő. Az egyik oszlopfő volt, valahol, valamikor. A másik oszloptő. Mindkettőn cikk-cakkos vésetek vannak, amelyek valamit jelentenek. Vécsey Gyula nyugdíjas mérnök tanulmányozta. Megállapította, hogy pogánykori szimbolikus jelzést mutatnak a kőoszlopok. Teljesebbek a jelek az oszlopfő tetején: A Napkorongot ábrázolja, benne kígyóval. A napsugarak száma a következő: belső kör 12, középső kör 11, szélső kör 23, oldalán 26 sugár. Vécsey szerint ezek jelképes (szimbolikus) számok. A napkorong a kígyóval pogánykori istenség-ábrázolás.
Honnan származnak ezek az oszlopok? Talán a Nagysomlyó hegyéről, a Sóvárból? Eredetéről nincsen semmi dokumentáció. Annyit jegyez föl P. Boros Fortunát történész, aki a kőoszlopok eredetét a XIII. századra datálja, megjegyzi hogy a XX. század elején két nagy kőoszlop található a kolostor folyosóján, melyet az udvarról hoztak be, ahol szekérkerékvettetőnek használtak előző időkben.
*
A hálaadás mellett az idei évforduló egy mély sebet is feltép. Hetvenöt évvel ezelőtt, 1951. augusztus 20-án éjjel a kommunista diktatúra a hírhedt securitate erőkkel rohanta meg az erdélyi ferences rendházakat, köztük a csíksomlyói ferences kolostor is.
A brutális karhatalmi akció során közel 200 szerzetest és szerzetesnővért hurcoltak el a máriaradnai gyűjtőtáborba. A hatalom célja egyértelmű volt: végleg felszámolni a szerzetesrendeket, megtörni a közösségeket és elnémítani a katolikus egyházat. Az erdélyi ferencesek azonban a kényszerlakhelyen és a börtönökben is megőrizték hitüket és hűségüket.
Forrás: romkat.ro, bucsujaras.hu, szekelyvalasz.ro
