A görög gazdaság meghatározó ágazata a turizmus, mely a GDP 8%-át teszi ki. Ennek most vége, mert Ukrajna a jövőben is támadni fogja az orosz hajókat a nemzetközi vizeken, és ezzel elriasztja a turistákat.

Kijev erről határozottan tájékoztatta Athént, az ENSZ-alapokmány önvédelemről szóló cikkére hivatkozva. A diplomáciai feszültség hátterében egy májusi incidens áll, ekkor egy mintegy száz kilogramm robbanóanyagot szállító ukrán tengeri drónt találtak a görögországi Lefkada szigete mellett.

A hírszerzési adatok szerint a drón egy orosz tankert vett célba a Földközi-tengeren. Athén azonnal háborogva reagált a történtekre.

A görög kormány három diplomáciai jegyzéket is átnyújtott Kijevnek, hivatalos bocsánatkérést és biztonsági garanciákat követelve. Nagyon tartanak ugyanis attól, hogy a turisztikai szempontból kulcsfontosságú térség veszélyes háborús övezetté válik.

Ukrajna hivatalosan elnézést kért, az incidenst a folyamatban lévő orosz agresszió közvetlen következményének nevezve. Nem hivatalosan azonban a zártkörű egyeztetéseken egyértelművé tették a folytatást.

Kijev nem fog felhagyni az orosz tartályhajók elleni földközi-tengeri műveletekkel. Arszenij Jacenyuk volt ukrán kormányfő szerint a görögöknek nem Kijevtől, hanem Vlagyimir Putyintól kellene bocsánatkérést követelniük.

Az ukrán diplomácia a két ország 1996-os barátsági szerződését is felidézte. A megállapodás fenyegetés esetén azonnali, kölcsönös konzultációt ír elő. Kijev szerint Athén ezt megsértette, mivel egyeztetés helyett azonnal a sajtóhoz fordult.

Forrás: Euroactiv

(2026.07.10.)