Franciaország a fokozatos közeledést látja megoldásnak Ukrajna európai integrációjára, miközben kizárja a politikai alapú gyorsított eljárást – jelentette ki Benjamin Haddad európai ügyekért felelős miniszter. A francia diplomata a Le Figarónak adott interjújában hangsúlyozta, hogy a jogállamisági és korrupcióellenes reformok terén nincs helye kompromisszumnak.

/Megjegyezzük, hogy tavaly áprilisban támadta az akkori ellenzék, és Macron is Orbánt, mert kimondta: Ukrajna is csak érdemek, nem pedig politikai akarat alapján csatlakozhat az Európai Unióhoz./

Haddad közölte, hogy Ukrajna, Moldova és a Nyugat-Balkán számára az integráció hosszú folyamat marad. Így rögtön érthető, hogy Fico és Babis miért mondták ki: támogatják Ukrajna EU-s csatlakozását.

A miniszter szerint nem létezik rövidített út, és minden tagjelöltnek teljesítenie kell az uniós értékeket és jogszabályokat.

Ugyanakkor javasolt egy köztes státuszt és fokozott részvételt bizonyos uniós politikákban, amíg a teljes jogú tagság feltételei nem teljesülnek.

Tarasz Kacska európai integrációért felelős ukrán miniszterhelyettes bejelentette, hogy Ukrajna a következő 12-18 hónapban végrehajtja a legfontosabb csatlakozási követelményeket. Kijev számításai szerint ez lehetővé teszi, hogy 2027-ben aláírják a csatlakozási szerződést, amelyet követően megkezdődhet a tagállami parlamentek ratifikációs folyamata.

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a szankciók szigorítását és a tárgyalási fejezetek gyors megnyitását sürgette. Volodimir Zelenszkij elnök korábban világossá tette, hogy Ukrajna nem éri be szimbolikus gesztusokkal, és kizárólag a teljes jogú uniós tagságot fogadja el célként.

KÖZBEN AZ OROSZPÁRTISÁGGAL NEM VÁDOLHATÓ BLOOMBERG LEÍRJA: BRÜSSZEL SZIGORÚBB FELTÉTELEKHEZ KÖTI A 90 MILLIÁRD EURÓS HITELT

Az Európai Unió azt vizsgálja, hogy szigorúbb feltételekhez köti Ukrajna számára a 90 milliárd eurós hitelt, és többek között a kifizetések egy részét népszerűtlen adózási változtatások bevezetéséhez kötné a vállalkozások számára.

A Bloomberg azt írja, hogy a szóban forgó 8,4 milliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatást Ukrajna már idén várná. Az EU kezdeményezése egybeesik Kijev azon törekvésével, hogy meggyőzze a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) egy hasonló, több mint 8 milliárd dolláros finanszírozási program feltételeinek elhalasztásáról.

A vita középpontjában az egyszerűsített adózási rendszer módosítása áll, amely jelenleg lehetővé teszi, hogy a kisvállalkozások 5%-os adót fizessenek a bevételük után.

A hatóságok akár arra is kényszerülhetnek, hogy 20%-os áfát vezessenek be az évi 4 millió hrivnyánál nagyobb bevételű egyéni vállalkozók (FOP-ok) számára.

A pénzügyminisztérium becslése szerint ez évente több mint 40 milliárd hrivnya bevételt hozna a költségvetésnek. A nemzetközi partnerek szerint a jelenlegi rendszer kimeríti a költségvetést, torzítja a versenyt, és fenntartja az árnyékgazdaságot.

Bár az új feltételek csak a teljes támogatási csomag egy részére vonatkoznak (amelyből körülbelül 60 milliárd eurót védelemre különítettek el), a végrehajtásuk nehéz lehet.

Ezek az intézkedések rendkívül népszerűtlenek, és már korábban is voltak nézeteltérések a parlament és Volodimir Zelenszkij elnök között az adópolitikát illetően.

A parlament korábban nem támogatott egyes módosításokat, például a külföldi csomagok megadóztatását – ami az IMF egyik további követelése volt.

A Nemzetközi Valutaalap további részletekben történő kifizetései ezeknek és más költségvetési intézkedéseknek az elfogadásától függenek. Ukrajna már elmulasztotta a márciusi határidőt, és júniusig van ideje, amikor a program következő felülvizsgálatára kerül sor. Jelenleg 1,5 milliárd dollárt folyósítottak, míg további mintegy 700 millió dollár sorsa még bizonytalan.

Források szerint a felek megvitatták annak lehetőségét, hogy az egyéni vállalkozók (FOP-ok) áfakötelezettségének bevezetését körülbelül egy évvel elhalasszák, ugyanakkor az IMF a változtatások egy részének gyors elfogadását sürgeti. Még ha Ukrajna időt is nyer, a jövőben az EU-csatlakozási tárgyalások részeként úgyis hozzá kell igazítania az adórendszerét az uniós normákhoz.

Forrás: kiszo.net

(2026.05.04.)