Újabb mélypontra jutott az ukrán–amerikai viszony az iráni válság és a kulcsfontosságú politikai kérdésekben meglévő nézeteltérések miatt. Az El País spanyol lap elemzése szerint a 2025. februári fehér házi konfliktus utáni stabilizációs kísérletek ellenére Kijev már az amerikai támogatás drasztikus csökkenésére, vagy akár teljes elvesztésére készül egy több évig elhúzódó háborúban.

A lap emlékeztet arra, hogy a 2025 februárjában a Fehér Házban történt botrányos szóváltás után Volodimir Zelenszkij és Donald Trump között Kijev jelentős erőfeszítéseket tett a kapcsolatok rendezésére. A múlt héten azonban világossá vált, hogy a helyzet ismét megváltozott.

Az El Pais beszámol Zelenszkij és Marco Rubio külügyminiszter közötti nyilatkozatháborúról is. Az ukrán elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok azt követeli Ukrajnától, adja át a Donbászt Oroszországnak biztonsági garanciákért cserébe, és ez csupán a jéghegy csúcsa. Rubio ezzel szemben nyíltan hazugsággal vádolta meg Zelenszkijt.

Ez a szócsata jól tükrözi a Kijev és Washington közötti mélyebb ellentéteket számos kérdésben. Az ukrán fél elégedetlenségének egyik fő oka az elmúlt hetekben Trump döntése volt, hogy részben feloldja az orosz olajjal szembeni amerikai szankciókat a Hormuzi-szoros körüli válság miatt. Zelenszkij ezt a lépést nyíltan bírálta, mondván, hogy az több pénzt juttat az orosz hadigépezetnek.

Emellett Trump iráni „kalandja” hatalmas mennyiségű fegyvert köt le, ami veszélybe sodorhatja az Ukrajnának szánt kulcsfontosságú katonai szállításokat.

Kijevet az is irritálja, hogy a Trump-adminisztráció látványosan támogatja Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, aki de facto Oroszország egyik fő szövetségese az Európai Unión és a NATO-n belül, és jelentős energiát fordít arra, hogy akadályozza Ukrajnát és az orosz érdekeket képviselje.

Korábban ukrán médiumok arról számoltak be, hogy a béketárgyalások előrehaladásának hiánya miatt Kijev legalább a következő két-három évre készül a háború folytatására. Az ukrán elnöki hivatal forrásai az El Paisnak azt is jelezték, hogy ezek a tervek már azzal a lehetőséggel is számolnak, hogy az Egyesült Államok támogatása teljesen megszűnik.

Trump politikája: legfrissebb fejlemények

Amint arról az UNIAN korábban beszámolt, márciusban, amikor Ukrajna felajánlotta az Egyesült Államoknak és a Perzsa-öböl országainak segítségét az iráni kamikaze drónok elleni védekezésben, Donald Trump többször is elutasította ezt az ajánlatot. Kijelentette, hogy Zelenszkij „az utolsó ember, akitől segítségre van szükségük”.

Trump időről időre az Egyesült Államok európai szövetségeseit sem kíméli. Nemrég például azt állította, hogy a NATO-t arra felszólító, a Hormuzi-szoros blokádjának feloldását célzó kijelentései csupán tesztnek számítottak, és az Egyesült Államoknak valójában nem volt szüksége ilyen segítségre. Emellett ismét „papírtigrisnek” nevezte a szövetséget, amelytől – szerinte – Vlagyimir Putyin egyáltalán nem tart.

Denis Shtilerman, az ukrán Fire Point vállalat társtulajdonosa pedig azt állítja, hogy Ukrajna az év közepére olyan ballisztikus rakétákkal fog rendelkezni, amelyek képesek lesznek elérni Moszkvát, de továbbra is kérdéses, hogy partnerei engedélyezik-e az orosz főváros elleni csapást.

Shtilerman ezt Dmitrij Gordon újságírónak adott interjújában mondta.

Shtilerman szerint a Fire Point (Flamingo) rakéták jelenleg csak 300 km-t tudnak repülni, de "az év közepén" megjelennek a 850 km-es repülésre képes rakéták.

Ugyanakkor azt állítja, hogy „Ukrajna a háta mögött megkötött kézzel harcol”, mert a partnerek, akiktől anyagilag függ, „nem engedik, hogy úgy üssük Oroszországot, ahogyan tudjuk”. 

Forrás: karpatinfo.net

(2026.04.07.)