RÁKOSI MÁTYÁS 1949. JÚNIUS 23-ÁN A CSEHSZLOVÁK-MAGYAR BARÁTSÁGRÓL

Beszéd a magyar kormányküldöttség tiszteletére rendezett nagygyűlésen 1949. június 23-án Prágában - Segített a választási győzelemben az is, hogy bíróság elé állítottuk Mindszenty hercegprímást, aki a katolikus egyház köpenye mögé bújva a régi nagybirtokosok és tőkések uralmának visszaállításáért harcolt. Ennek a Mindszentynek minden reménye a harmadik világháborúban volt és tervében ott szerepelt a Habsburgok visszahozása is. A nép a magyar demokráciát támogatja és hallani sem akar a régi rend visszahozásáról. Nem ártott a választás sikerének az amerikai rádiópropaganda sem.

A CSEHSZLOVÁK-MAGYAR BARÁTSÁG

Kedves Elvtársak, prágai dolgozók! Nagy örömömre szolgál, hogy a csehszlovák-magyar barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés végleges aláírásával kapcsolatban újra szólhatok önökhöz. Én a csehszlovák kommunista mozgalomnak régi katonája vagyok, mert 1920-21-ben magam is itt dolgoztam a Csehszlovák Kommunista Párt bölcsőjénél, együtt a mostani miniszterelnök elvtárssal, Zápotockyval és a régi gárda többi tagjával.

Ez a szerződés, amelyet a magyar népi demokráciát képviselő kormányküldöttség a csehszlovák dolgozó nép képviselőivel ma aláírt, nagy megerősödését jelenti annak a világot átfogó békefrontnak, melynek élén felszabadítónk, a hatalmas Szovjetunió áll. Mi a népi demokrácia többi államával is kötöttünk szerződést és mégis a Csehszlovákiával történt megállapodásunknak különös jelentőséget kölcsönöz az a körülmény, hogy itt régi történelmi okokból eredő nehézségeket kellett leküzdeni. A nemzetközi reakció nem sajnálta a fáradságot, hogy éket verjen a két szomszédos nép közé. De amilyen mértékben a magyar dolgozó nép a Kommunista Párttal az élén leszámolt a régi nagybirtokosokkal és tőkésekkel Magyarországon, és ahogy a csehszlovák dolgozó nép mult év februárjában döntő győzelmet aratott ellenségei felett, úgy érlelődtek meg a szerződés előfeltételei.

Ez a szerződés tehát nagy győzelme a szocializmust építő népeknek és súlyos veresége az imperialista frontnak.

Engedjék meg kedves Elvtársak, hogy néhány szót szóljak a Magyar Kommunista Párt, a Magyar Dolgozók Pártjának harcairól. Az első két-három esztendő a felszabadulás után rendkívül nehéz volt. A mi Pártunknak kezdetben nem volt még tapasztalata az államügyek vezetésében. Óriási pénzromlás állott be, mit hosszú ideig nem tudtunk megfékezni. Lassankint azonban szívós munkával mindezeken a nehézségeken úrrá lettünk.

Óriási segítségünkre volt az a körülmény, hogy a munkásosztály legjobbjai a nehézségek közepette is kitartottak Pártunk mögött. Nem csüggedtek el és támogatták azt a pártot, mely a marxi-lenini szellemben küzdött. Az ipari munkásságnak szövetségesei voltak azok az újgazdák, akik földet kaptak a demokráciától.

A harcban bizton számíthattunk felszabadítónkra, a nagy Szovjetunióra, melyhez nyugodtan fordulhattunk támogatásért.

Ez év tavaszán Pártunk megerősítésére tagfelülvizsgálatot végeztünk, amelynek folyamán az oda nem való elemeket eltávolítottuk, másokat tagjelöltekké minősítettünk vissza. Pártunk tagjainak körülbelül 18 százalékát zártuk ki ilyen módon, majdnem 200000 embert.

A Magyar Dolgozók Pártjának taglétszáma most körülbelül egymillió. Hozzátehetem, hogy a szakszervezetek taglétszáma 1650000.

A párttisztogatás rendkívül megerősítette Pártunk tekintélyét a dolgozó népben. Természetesen, maradtak még Pártunkban az ellenség beküldött ügynökei, kémei és provokátorai. Éppen az elmúlt napokban fedeztünk fel egy ilyen kémszervezetet, amelynek eltávolításához Pártunk vezetősége vaskézzel fogott hozzá.

A mult hónap közepén a Magyar Dolgozók Pártjának vezetése alatt óriási választási győzelmet aratott a magyar demokrácia. Három kérdés játszott ezeknél a választásoknál nagy szerepet. Az egyik a magyar demokrácia eddigi eredményei, a hároméves terv sikerei, amelyet ez év decemberében a kitűzött időnél hét hónappal hamarább teljesíteni fogunk.

A másik kérdés volt az új ötéves terv, amelyet január 1-én fogunk megkezdeni. Az ötéves terv körülbelül 175 milliárd csehszlovák koronának megfelelő összeget fordít új befektetésekre és körülbelül félmillió új munkaerőt, benne 300000 új ipari munkást követel. Ez természetesen óriási erőfeszítést igényel a magyar dolgozó néptől, amely azonban lelkesedéssel vállalja ezt. A harmadik kérdés, amely a választásoknál nagy szerepet játszott, a béke megvédése. A magyar dolgozó nép lelkes helyesléssel támogatott bennünket, mert tudta, hogy mi az imperialistákkal szemben minden eszközzel igyekszünk biztosítani számára a termelő békét.

Segített a választási győzelemben az is, hogy bíróság elé állítottuk Mindszenty hercegprímást, aki a katolikus egyház köpenye mögé bújva a régi nagybirtokosok és tőkések uralmának visszaállításáért harcolt. Ennek a Mindszentynek minden reménye a harmadik világháborúban volt és tervében ott szerepelt a Habsburgok visszahozása is. Nemcsak a magyar dolgozó nép helyeselte ezt a lépést, hanem a katolikus lelkészkedő papok azon része is, amely belátta, hogy a dolgozó nép a magyar demokráciát támogatja és hallani sem akar a régi rend visszahozásáról.

Nem ártott a választás sikerének az angol-amerikai rádiópropaganda sem. A Times, az angol konzervativok ujsága kénytelen volt megállapítani, hogy a rádiópropaganda, amelynek nálunk egyre kisebb sikere van, többet ártott, mint amennyit használt a reakció ügyének.

Nem tudta megzavarni választási sikerünket az sem, hogy déli szomszédunkból, Jugoszláviából, Titóék, a nemzetközi proletariátus és a békefront árulói, provokációikkal igyekeztek befolyásolni a hangulatot. A választások sikere nemcsak azt mutatta, hogy a magyar dolgozó nép egységesen áll a népi demokrácia és a kommunisták mögött, de mutatta azt is, hogy a munkásság és a parasztság túlnyomóan nagy többsége most ismerte fel igazán a Szovjetunió elévülhetetlen nagy érdemeit hazánk felszabadítása körül. Most értette meg valóban, hogy a Szovjetunió védelme és segítsége nélkül a magyar népre is ugyanolyan sors várt volna, mint a görögökre, vagy más, az imperialisták karmai között vergődő népekre. Ez a felismerés és vele kapcsolatban a hála és szeretet, amelyet népünk a Szovjetunió iránt érez, nagyon elősegítette választási győzelmünket.

Közvetlenül a választások előtt nagy segítségünkre volt a Szovjetunió új békelépése, amelyet a négy nagyhatalom külügyminisztereinek tanácskozása követett. Ezt nálunk mindenki joggal úgy tekintette, mint a béke megvédésére irányuló törekvés nagy sikerét; mint az eredmény azóta mutatja - ez a vélemény helyes volt.

A négy külügyminiszter tanácskozása a Szovjetunió-vezette békefront igen jelentős sikerével végződött és a háborús uszítók súlyos vereségét jelenti. A választások nagy sikeréhez hozzájárultak a kínai események is.

Dolgozó népünk a Kínai Kommunista Párt hatalmas győzelméből újra megértette, hogy a béke erői rohamosan nőnek, az imperialisták pedig gyengülnek és ez a felismerés eredményesen mutatkozott a választásoknál is.

A magyar dolgozó nép most nyugodtan néz a jövőbe. Érzi, hogy jó úton jár és tudja, hogy fejlődése elválaszthatatlanul összefügg a szocializmus építésével.

A magyar munkások és parasztok, az egész magyar dolgozó nép lelkesen ünnepli a csehszlovák-magyar szerződést, mint újabb megszilárdulását a nemzetközi békefront erőinek. A magyar dolgozó nép forró üdvözletét küldi a csehszlovák dolgozóknak és azt a kívánságát, hogy minden célkitűzését hazája szocialista építésében s a béke megerősítésében kísérje teljes siker és győzelem.

Éljen a csehszlovák dolgozó nép és nagy vezére, Klement Gottwald! Éljen felszabadítónk, a hatalmas Szovjetunió és annak bölcs, szeretett vezére, Sztálin elvtárs! Éljen a csehszlovák és a magyar dolgozó nép örök, meleg, őszinte barátsága! (Taps.)

(Beszéd a magyar kormányküldöttség
tiszteletére rendezett nagygyűlésen
1949 június 23-án Prágában.)